A konzervatív mozgalom viszont megőrizte a befolyását a rádió és a bulvársajtó terepén. A hazánkban „betelefonálós műsor” néven ismert talk radio műfajnak óriási hagyománya van Amerikában, és a mai napig igaz, hogy a tartalom jelentős része – talán a műfaji követelmények és keretek okán is – konzervatív, populista, még az olyan liberális fellegvárakban is, mint New York. Sokat foglalkoznak Donald Trumppal, és a kampány főbb üzeneteit naponta eljuttatják több millió rádióhallgatóhoz.
A legnagyobb, országos ismertségnek örvendő bulvárlap a The New York Post markánsan jobboldali hangot üt meg,
és ha nem is lehet trumpiánus kiadványnak tekinteni, annyi bizonyos, hogy az amerikai baloldallal szemben igen kritikus.
A hagyományos média befolyását mindeközben jelentősen árnyalja az elmúlt közel három évtizedben tapasztalható hitelvesztés. 2022-ben keserű fordulóponthoz érkezett az amerikai fősodratú sajtó, ebben az évben rögzítettek először olyan közvélemény-kutatási adatokat, melyek szerint többen tartják inkább hazugnak a hagyományos médiumokat, mint hitelesnek. Ráadásul egy idei felmérés tanúsága szerint a billegő államokban még ennél is rosszabb a helyzet. Az elnökválasztás hat legfontosabb csatatérállamában 10-ből csupán 3 válaszadó hisz abban, hogy a média tisztességesen és pontosan tudósít a politikai hírekről.
A hagyományos felületek hitelességi válságának (is) köszönhetően a 21. századi politikai kommunikációban egyre nagyobb hangsúlyt kap az új média. Ezen a fronton viszont jelentős fordulat következett be 2020-óta. Két évvel a legutóbbi elnökválasztás után meglepő hirtelenséggel ért véget az a liberális hegemónia a virtuális térben, ami jelentősen hozzájárult Trump akkori vereségéhez azzal, hogy felerősítette a liberális hangokat, elhallgattatta baloldal kritikusait, és cenzúrázta a progresszívek legnagyobb botrányait (lsd. Hunter Biden laptopja a pokolból). 2022 októberében a libertárius nézeteiről ismert milliárdos Elon Musk megvásárolta az akkori Twittert, amivel megtörte a baloldal véleménymonopóliumát. Kezdetben sokan kételkedtek abban, hogy Musk valóban „kiszabadítja-e a kék madarat a liberális kalitkából”, de rövidesen kiderült, hogy a megújult – immár X néven futó platform – valóban szabad utat engedett a konzervatív véleményeknek (is). Sőt, az idei választási kampányban
Elon Musk – aki korábban inkább a demokratákra adta a voksát – teljes mellszélességgel kiállt Trump mellett.
Ugyanakkor változás történt a Facebooknál is. Musk módosításainak köszönhetően az X gyors növekedésnek indult, miközben a legnagyobb rivális felhasználói adatai 2020 óta stagnálnak. Nem tudhatjuk milyen következtetésre juthatott Mark Zuckerberg és csapata a trendeket elemezve, de annyi bizonyos, hogy a Meta vezetője idén komoly fordulatot jelentett be. A Képviselőház igazságügyi bizottságának írt augusztusi levelében Zuckerberg elismerte, hogy az elmúlt években a Biden adminisztráció igazságügyi minisztériuma jelentős nyomás alá helyzete a Facebookot, és sajnálatát fejezte ki, hogy ez ellen nem lépett fel aktívabban. Bejelentette, hogy változtattak az algoritmuson és a moderációs politikájukon, illetve egyértelműen utalt arra, hogy a demokraták – 2020-szal ellentétben – 2024-ben nem számíthatnak a Meta aktív segítségére. Így az Amerikában legnépszerűbb közösségi platformok közül az X nyíltan a rendszer ellen fordult, a TikTok – mivel kínai – eleve nem is volt a washingtoni elit ellenőrzése alatt, a Facebook pedig látványosan szaggatja az istrángot.